Szakít a brit multi az Esztergályos Cecília és más elkopott celebek által előadott bevásárlókocsi-tologatós, kizárólag az olcsóságot hirdető reklámjaival. Fordult a kocka, szerethető, cuki kampányt rendeltek be az idei húsvétra. A mű elkészült, és ha végignézi az ember, elkapja az a furcsa érzés: ő is elgurulna a Tescóba egy Kinder tojásért.

A klipet Kostil Danila rendezte, aki már több kampányban (pl. Djuice) is feltűnt tárgyanimációs, stoptrükkös alkotásaival, most azonban úgy tűnik, reklámfilmes karrierjének újabb csúcsára ért, amikor lelket öntött egy rakás tyúktojásba.

Az alapötlet az volt, hogy tojásokkal kéne a vásárlókat helyettesíteni, az már Daniláék koncepciója volt, hogy mindezt egy hétköznapi tárgyakból összeálló makettvilágban képzelték el. A lilliputi világban szinte minden használati tárgy, berendezés valami valódi eszköz. Így lett a mosogató dörzsiből, illetve a habverőből csillár, a tojástartóból panelház és Ferrari, a söröskupakból tányér. (Találós kérdésünk - tessenek kommentelni: Hol tűnik fel a fésű?)

"Végig azt éreztem, hogy nagyon tetszik a Tescónak, amit csinálunk, egyáltalán nem szóltak bele, nagyon aranyosak voltak. A kellékeket el is kérték, hogy kiállítsák a Tesco irodaházában" - mesélte a rendező, és elárulta: a nappalit már nem kaphatták meg, mert Garai "Godzilla" Gábor, a film operatőre véletlenül szétrúgta az egészet, így a tojások családi idilljéből egy véres sárgás mészárlás lett.

A tojásokat egyébként megfőzték forgatás előtt. A díszletet egy külön alkotócsoport készítette, a rendező mellett pedig öccse, Luka volt az animátor, ők mozgatták a tojásokat. Nem minden készült stop motionnel egyébként, a kamermozgások például kézikamerázva lettek. "Így sokkal élethűbb, kedvesebb, handmade" - magyarázta Kostil, aki elmondta azt is, sokat tanult Jan Švankmayertől és Michel Gondrytól. A francia rendező mániája, hogy klipjeiben a mindennapi használati tárgyakat eredeti kontextusokból kiragadva más funkcióval lássa el.