Szakít a brit multi az Esztergályos Cecília és más elkopott celebek által előadott bevásárlókocsi-tologatós, kizárólag az olcsóságot hirdető reklámjaival. Fordult a kocka, szerethető, cuki kampányt rendeltek be az idei húsvétra. A mű elkészült, és ha végignézi az ember, elkapja az a furcsa érzés: ő is elgurulna a Tescóba egy Kinder tojásért.

A klipet Kostil Danila rendezte, aki már több kampányban (pl. Djuice) is feltűnt tárgyanimációs, stoptrükkös alkotásaival, most azonban úgy tűnik, reklámfilmes karrierjének újabb csúcsára ért, amikor lelket öntött egy rakás tyúktojásba.

Az alapötlet az volt, hogy tojásokkal kéne a vásárlókat helyettesíteni, az már Daniláék koncepciója volt, hogy mindezt egy hétköznapi tárgyakból összeálló makettvilágban képzelték el. A lilliputi világban szinte minden használati tárgy, berendezés valami valódi eszköz. Így lett a mosogató dörzsiből, illetve a habverőből csillár, a tojástartóból panelház és Ferrari, a söröskupakból tányér. (Találós kérdésünk - tessenek kommentelni: Hol tűnik fel a fésű?)

"Végig azt éreztem, hogy nagyon tetszik a Tescónak, amit csinálunk, egyáltalán nem szóltak bele, nagyon aranyosak voltak. A kellékeket el is kérték, hogy kiállítsák a Tesco irodaházában" - mesélte a rendező, és elárulta: a nappalit már nem kaphatták meg, mert Garai "Godzilla" Gábor, a film operatőre véletlenül szétrúgta az egészet, így a tojások családi idilljéből egy véres sárgás mészárlás lett.

A tojásokat egyébként megfőzték forgatás előtt. A díszletet egy külön alkotócsoport készítette, a rendező mellett pedig öccse, Luka volt az animátor, ők mozgatták a tojásokat. Nem minden készült stop motionnel egyébként, a kamermozgások például kézikamerázva lettek. "Így sokkal élethűbb, kedvesebb, handmade" - magyarázta Kostil, aki elmondta azt is, sokat tanult Jan Švankmayertől és Michel Gondrytól. A francia rendező mániája, hogy klipjeiben a mindennapi használati tárgyakat eredeti kontextusokból kiragadva más funkcióval lássa el.

Nemzetközi piacra szánt magyar termékhez, angolul beszélő magyar reklám dukál. Íme a hazai fejlesztésű, okostelefonra applikált Pocket Guide promofilmje.

A kütyüről itt olvashatsz bővebben, röviden a lényeg, ami egyébként a videóból is azonnal kiderül: a turistának nem kell útikönyv ahhoz, hogy ismerősként barangoljon egy idegen városban, ráadásul a szoftver a végén még össze is rakja az útinaplót a GPS-koordináták és az ellőtt fotók, videók segítségével.

A turistavideó nem egy nap alatt készült, pedig a készítők (Gács Tamás és Illés István) láthatóan csak körbeszambázták a katalán fővárost egy fényképezőgéppel. 3-4 napig kellett lövöldözni a januárban nem éppen meleg Barcelonában, hogy megfelelő mennyiségű képanyag jöjjön össze, ráadásul minden forgatási nap a napkelte és a napnyugta, egyenként 2-2,5 órás felvételével kezdődött.

A japán turistáktól ellesett - minden lépésre két expozíciót elsütő - technika mindenesetre működött, a sorozatban készült fényképek a diavetítés és a mozgókép vékony mezsgyéjén egyensúlyoznak. A film egy barcelonai mobilkonferenciára készült, illetve a Pocket Guide netes kampányát igyekszik erősíteni.

Készítette: Gács Tamás, Illés István
Utómunka: Umbrella
Ügynökség: CarbonGroup
Best friend: Papp Péter

Lesétált a szokás ösvényéről a Magyar Református Egyház, amikor egy szokatlan koncepcióval állt elő 1%-os kampányában. Szakítottak azzal a hagyománnyal, amely a "Segíts, hogy segíthessünk" üzenettel összegezhető. Inkább engedtek a kreatív energiáknak, és készült egy szpot arról, a bürokrácia akadálypályáján is keresztül lehet jutni, ha az ember saját maga akar rendelkezni adójának 1 százalékáról.

"Eszembe jutott, hogy barátaimnak hogyan szoktam előadni saját stand-up számként azt, hogy mennyire kafkai utat kell bejárnia a civil akaratnak, ennek a nyomorult felajánlónak és szelvényének, amíg odaér a pecsét alá. Felajánlási nyilatkozat, boríték, ragasztáson átnyúlva stb." - mondta Pásztory Ádám, a zsinati hivatal kommunikációs igazgatója. A nagy pillanat csak ezután jött el, mivel az egyházi vezetés is rábólintott a szokatlan elképzelésre.

Pásztoryék a Filmreaktort, Garas Klári cégét keresték meg az ötlettel. A kreatív koncepció végül az lett, mi lenne, ha teremtenének egy grandiózus, a papíralapú bürokrácia aranykorát megidéző világot, amelyben az adóbevallás útját követheti a néző addig, amíg az adóhivatalban végül rákerül a pecsét.

A helyszínt Budafokon találta meg a rendező, Gács Tamás (Umbrella) által vezetett stáb, az egykori hőerőműben. Itt miden adott volt, így végül a forgatás mindössze egy napot vett igénybe. Ehhez hozzájárult persze az is, hogy a kis költségvetés miatt csak 1 jelenetet világítottak be, minden más természetes fénynél készült.

A műemlékvédelem alatt álló hőerőmű mesés az óriási kéményével, az irányítópult üvegkupolájával, ráadásul sokat dobott rajta az utómunka is: a festett háttérben többek között a bukaresti panoráma, illetve a moszkvai Lomonoszov egyetem látható. A szpot zenéjét Zságer Balázs (Zagar) szerezte.

Az adózó megformálása Ötvös Andrásnak jutott, aki remekül hozza a pufók képű, pohártejen nevelkedett, tudatos adózó figuráját. Az egész filmet mindössze 8 statisztával vették fel, így minden arcra jutott egy saját jelenet, hogy aztán a tömegjelenetekben élhesse ki magát a német expresszionizmus vagy daftpunkizmus vagy akármizmus: az arctalan bürokrácia.

Fontos megjegyezni, hogy a filmben megjelenik az az embertípus is, akit kicsinált a rendszer: a borzas őrült maga a rendező Gács Tamás, aki szerint elripacskodta a szerepét, szerintünk azonban a benyugtatózott őrültnél mindig viccesebb a túlmozgásos idegbeteg, így az alakítást nem pontoznánk le, és ad valami távol-keleti bájat is az egésznek. Annál is inkább mert a jelenet másik erőssége a Totalcarból is ismert elmegyógyintézeti mentőautó, ami egy hotrod Bogár.

"Az 1%-os kampány arról szól, hogy megmutatjuk, az egyház nem egy rezervátumban, elefántcsonttoronyban él" - mondta még el Pásztory, és kitért arra is, a film csak ennyi része a megújuló református kommunikációnak: a reformatus.hu oldalon infografikán mutatják be, milyen társadalmi területeken költötték el a befolyó 1%-ot, de készült Facebook oldal is, illetve betörnek a mobil platformra: iPhone-ra, iPadre és Androidra is fejlesztik a reformatus.hu-t.

Innen is látszik, hogy van, amikor az állam igenis sokat tesz hozzá a magyar filmművészethez: az 1%-os reklámszpotok régóta a magyar reklámfilmek zászlóshajói, hiszen itt nem köt a brand, az egyetlen szempont az, hogy hatásos film készüljön az egyszázalékok és a NAV (a volt APEH) versenyében.

KREDIT:

Rendező: Gács Tamás
Operatőr: Lukács Dávid
Gyártó: Filmreaktor
Utómunka: Umbrella
Megrendelő: Magyar Református Egyház
 

Ha

Ha egyszer a macskák is külön tudják mozgatni majd a hüvelykujjukat (Cravendale).

A japán Sapporo sör kisfilmje ötletes, látványos, és két perces hossza ellenére sem unalmas, pedig egy fürdőruhás csaj sincs benne.

Társadalmi célú videoklip készült a Young&Rubicam és az MTV EXIT (End Exploitation and Trafficking) együttműködéséből. A zenét a Black Iris nevű, független zenészekből álló kollektíva készítette, akik kifejezetten a reklámpiacon nyomulnak ebben a felállásban, és ez alkalommal az amerikai garage rock egyik legfiatalabb üdvöskéjét, Bethany Cosentinót (Best Coast) kérték fel az éneklésre.